Ökotermesztésre adnád a fejed? De aggódsz, hogy túl macerás, pénz és időigényes? Termessz alakort! Egészségesebben étkeznél? Használj alakor lisztet, végy alakor tésztát! Te nem ismered az alakort? Olvass róla!
Az alakornak, a tönkének és a tönkölynek ott van a helye a 21. századi étkezési kultúrában, beleértve a gyerekek közétkeztetését is. – Mondják a szakemberek.
Az alakor az emberiség legrégebb óta termesztett, kiváló tulajdonságú búzája, amelynek különleges lisztjéből sütemény, száraztészta vagy akár kása is készülhet. Az a búzafaj, amely a rossz körülményeket meghálálja! Ökotermesztése is rendkívül egyszerű.
A termesztett alakor, más néven egyszemű búza (Triticum monococcum) egynyári vagy áttelelő növény. Vad alakjától abban különbözik, hogy nagyobban a szemek. 60-125 cm magas, szára szilárd, kalász a apró. Az egyik legkorábbi termesztett búza. Hazánk területén már a neolitikumban (Újkőkor) termesztették a korai földműves falvakban. Neve vagy germán vagy óromán eredetű. Manapság szórványosan Kisázsiában, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, a Kárpátok gyenge talajú területein termesztik. Bár terméshozama a hagyományos búzáénál alacsonyabb, manapság újból reneszánszát éli. Például Bulgáriában 2016-ban már 400 hektáron termesztették.
Értékes tulajdonsága, hogy a hagyományos búzánál sokkal igénytelenebb, ellenállóbb. A gyomnövények nem tudják kiszorítani. Szemterméséből kitűnő dara, sárgás színű, poros állagú, kitűnő minőségű liszt készíthető. Lisztje kissé komlós aromájú, édeskés ízű, sokszor ízjavítóként a hagyományos liszthez keverve használják. Az Első Pesti Malom szerint az alakor mikroelem- és esszenciális aminosav-, különösen lizintartalma igen magas, szénhidráttartalma alacsony.
A reformkonyha ideális gabonája. A belőle készített étel könnyen emészthető. A neten található legtöbb állítással szemben, a Martonvásár MTA ATK Mezőgazdasági Intézete Alkalmazott Genomikai Osztálya kutatóinak közzétett kézirata szerint, amely a naturgoldeurope.hu oldalon jelent meg, glutén tartalma alacsonyabb a kenyérbúzáénál, de így is immunválaszt vált ki, tehát lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Természetesen ez nem csorbítja értékeit, de a lisztérzékenyek számára megszívlelendő információ.
„Az alakornak magas a sárga pigment tartalma, vasban, antioxidánsokban, e- vitaminban, béta-karotinban, mikroelemekben is gazdagabb, mint a klasszikus kenyérlisztek. A tönke és az alakor teljes rosttartalma is sokkal magasabb a modern kenyérbúzákénál, felszívódásuk is eltér a közismert aestivum búzából készült kenyerekétől. Az ősgabonák gluténszerkezete más, így más textúrájú tésztát adnak” – így mutatja be különleges tulajdonságaikat a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont
(ATK) Mezőgazdasági Intézetének munkatársa.
Az ősgabonák újbóli elterjesztésének hazai katalizátoraként az ÖMKi 2015 óta foglalkozik ősgabonák tesztelésével extrém környezeti adottságok között, többek között Nyíregyházán, és szinte sivatagi körülmények között a Bugaci-homokháton. Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője így nyilatkozott: „Miután bebizonyosodott, hogy ezek a hosszú múltra visszatekintő tájfajták a mai szélsőséges körülményekhez is képesek alkalmazkodni, termést hoznak, szaporíthatók, gazdák bevonásával is vizsgáltuk őket és elkezdtünk dolgozni a termelők, a molnárok és a pékek összefogásának megszervezésén” –
A Martonvásár 2010/2 (XXII. évf. 2. sz.), A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) közleménye szerint kimondottan gyenge minőségű talajba való, ezért kedvezőtlen adottságú helyekre kiváló. Talajelőkészítést, mélyművelést, talajforgatást nem igényel. A műtrágyázást, csávázást, gyomirtást, gomba és rovarölő szereket nem viseli! Akkor terem a legjobban, ha „békén hagyják” írja az agraragazat.hu. A pelyvás magvakat gabona sortávba, Kötött talajon 2-3 cm, laza talajon 3-5 cm mélyre kell vetni. A nyári szárazságot, kánikulát jól tűri. A búzához viszonyítva később, július végén aratható. A modern nemesítésű alakor búzák 3 tonnát teremnek hektáronként. A hosszú szárú hagyományos fajták megdőlését több magyar nemesítésű, alacsonyabb termetű fajta küszöböli ki. Termesztéstechnológiájáról a Biokontroll Hungária oldalán olvashatsz.
Az ATK a kétezres években kezdett kísérletezni ősi búzafajokkal: az első sikeresen nemesített, a mai fajtaelismerési szabályoknak megfelelő alakor fajtát 2008-ban jegyezték be. Ez a fajta kifejezetten ökológiai nemesítéssel készült, elsősorban az ökológiai termesztés igényeit szem előtt tartva. Bár 2011-ben konvencionális termesztésre optimalizált fajtát is bejegyeztek, az ősgabona fajok még nem terjedtek el szélesebb körben.
Kapcsolódó anyagok:
Tönke és alakor tájfajták termesztése ökológiai gazdálkodásban
Tönke és alakor búza Magyarországon – szakmai Facebook csoport
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás